Réti margitvirág

Réti margitvirág
Virága
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots) Csoport: Asteridae Csoport: Euasterids II Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales) Család: Őszirózsafélék (Asteraceae) Alcsalád: Őszirózsaformák (Asteroideae) Nemzetség- csoport: Anthemideae Alnemzetség- csoport: Leucantheminae Nemzetség: Margitvirág (Leucanthemum) Mill. Faj: L. vulgare
Tudományos név
Leucanthemum vulgare Lam.
Szinonimák
Szinonimák Chrysanthemum leucanthemum L. Bellis major Garsault Chamaemelum leucanthemum E.H.L.Krause Chrysanthemum alpicola (Gremli) H.Hess, Landolt & Hirzel Chrysanthemum dentatum Gilib. Chrysanthemum lanceolatum Vest Chrysanthemum leucanthemum var. pinnatifidum Lecoq & Lamotte Chrysanthemum pratense Salisb. Chrysanthemum sylvestre Willd. Chrysanthemum vulgare (Lam.) Parsa Chrysanthemum vulgare (Lam.) Gaterau Leucanthemum leucanthemum Rydb. Leucanthemum praecox (Horvatic) Horvatic Leucanthemum praecox var. alpicola (Gremli) Villard Leucanthemum praecox var. autumnale (Saint-Amans) Villard Leucanthemum praecox var. rhodopaeum Kuzmanov & R.H.Kestenova Leucanthemum tubuliflorum Tinney Leucanthemum vulgare subsp. heterophyllum (Willd.) Soó Leucanthemum vulgare subsp. multicaule A.P.Khokhr. Matricaria leucanthemum Scop. Pyrethrum leucanthemum Franch. Tanacetum affine Simonk. Tanacetum alpinum Simonk. Tanacetum auriculatum Simonk. Tanacetum coronulatum Simonk. Tanacetum leucanthemum Sch.Bip. Tanacetum serotinum Simonk.
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Réti margitvirág témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Réti margitvirág témájú médiaállományokat és Réti margitvirág témájú kategóriát.

A réti margitvirág vagy margaréta (Leucanthemum vulgare) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába, az őszirózsaformák (Asteroideae) alcsaládjába tartozó növényfaj. Nemzetségének a típusfaja. Európában és Ázsia mérsékelt övi részein fordul elő, inváziós fajként Észak-Amerikába és Ausztráliába is behurcolták. Rétek, gyepek, útszélek növénye, a félárnyékos vagy napsütéses helyeket kedveli. A szelet jól tűri, a sós tengeri levegőt nem tolerálja.^[1]

A Leucanthemum nemzetség Eurázsiából származik. Molekuláris genetikai vizsgálata folyamatban van. Az eddigi Leucanthemum vulgare/Leucanthemum atratum gyűjtőfajok leírása valószínűleg változni fog, a poliploidizáció és a hibridképződés miatt rendszertanilag különösen nehezen kezelhető növények.

Kerti dísznövényként gyakran más Leucanthemum-fajokat, illetve hibrideket használnak: Leucanthemum maximum, Leucanthemum lacustre × maximum vagy Leucanthemum superbum.

Jellemzői

Lágy szárú, évelő növény. Mélyen gyökerezik, 20–70 cm magasra nő meg, a szár egyszerű, néha elágazó. Alakgazdag faj. Az élénkzöld tőlevelek tojásdadok vagy lapát formájúak, csipkés szélűek; a szárlevelek ülők, ék alakúak, durván fogazottak, felfelé haladva csökkenő méretűek. A Raunkiær-féle életforma-osztályozás szerint protohemikriptofiton (H5). Májustól októberig virágzik. Hosszú kocsányain 4–6 cm széles, magánosan álló fészekvirágzat fejlődik. A 20-30 fehér színű, szétálló, legfeljebb 6 mm széles nyelves virág meddő. A hímnős csöves virágok aranysárgák. Képes a vegetatív szaporodásra, de az ivaros szaporodás a jellemzőbb. Az öntermékeny virágokat méhek, legyek, bogarak, lepkék porozzák.^[1] Termése zöldesszürke vagy világosszürke, 4 mm hosszú, 10 bordás kaszattermés, a bordák közt fekete gyantamirigyekkel. A magok (kb. 200 db fészkenként) a széllel és a terméseket elfogyasztó állatok ürülékével terjednek.

Alfajai

• Leucanthemum vulgare subsp. parviceps (Briq. & Cavill.) Vogt & Greuter
• Leucanthemum vulgare subsp. pujiulae
• Leucanthemum vulgare subsp. vulgare

Hatóanyagai

Poliacetiléneket, flavonoidokat, cikliteket tartalmaz.

Felhasználása

Kivonata a bőrfelülettel érintkezve erősen allergizál, valószínűleg poliacetilén-tartalma miatt. Virágát vagy virágos hajtását használják fel. Az orvostudomány nem használja, a népi gyógyászat belsőleg légúti megbetegedések vagy idegesség, külsőleg sebek kezelésére használja. A homeopátiában idegesség, álmatlanság ellen adják.

Bimbója marinálva – a százszorszéphez hasonlóan – a kapribogyó pótlására is felhasználható.^[2]

Fogyasztása nem javasolt, ugyanis a növény pirrolizidin alkaloidokat tartalmaz, amelyek bizonyítottan mérgezők a máj számára!^[3]

Kártevői

Margaréta a kultúrában

A „szeret, nem szeret” (franciául: effeuiller la marguerite) játékos mondókát ehhez a virághoz társítják.

Hasonló fajok

• százszorszép – kisebb termetű
• székfű, ebszékfű – levelei szárnyaltak

Képgaléria

• 
  Illusztráció
• 
  Virágzó margaréták
• 
  Nedves virágok
• 
  Németországi margaréták
• 
  Réti margitvirágok Isle of Wighton
• 
  Réti margitvirág közelről
• 
  Közeli felvétel egy tajtékoskabócával
• 
  A megporzás után kidomborodó közép
• 
  Közeli
• 
  Érés

Jegyzetek

Források

• Ingrid Schönfelder – Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó. 2001. ISBN 963 684 124 1  
• Neil Fletcher: Vadvirágok: Északnyugat- és Közép-Európa vadvirágainak képes határozókönyve. Budapest: Grafo Könyvkiadó; (hely nélkül): Panemex Kiadó. 2005. ISBN 963 9491 349  
• Plants for a Future: Leucanthemum vulgare
• [1]
• Leucanthemum vulgare Lam. Plants of the World Online

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Leucanthemum vulgare című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
• Ez a szócikk részben vagy egészben a Margerite című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

• Youtube.com - videó (HD) a fajról.
• University of California: Leucanthemum vulgare Archiválva 2009. április 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Mycorrhiza and vitality structure of cenopopulation in Leucanthemum vulgare Lam.^{[halott link]} (doi:10.1134/S1067413608050111)